Jóreggelt kívánok mindenkinek!
Még ki se nyílt a csípám, de már itt rohadok a gép elött.Se kaja se pia se wc még 1 cigi sem durrant el, nah most akkor ez függőség???:)
Tökmind1 inkább nézzétek meg ezt a klippet, igazi nyári hangulatot idéz!
Kellemes julius 3-ák kívánok mindenkinek!
2007. július 3., kedd
Amarillának
A rapper, Bow Wow és az R&B énekes, Omarion hamarosan kollaboratív album felvételeihez kezd, melyet még idén, 2007 végén szeretnének megjelentetni. Az információt maga Bow Wow tudatta a sajtóval.
A Billboard magazin máris tudni véli, hogy a kiadvány egy dupla lemezes szett formájában lesz kapható, az anyag felvételeihez először május végén vonulnak stúdióba a felek.
„Én és O már nagyon régóta próbáljuk ezt tető alá hozni, és most lehetőséget kaptunk rá, hogy megcsináljuk. Most próbáljuk kitalálni az egész arculatát, címet adni a produkciónak és hasonlók. Nap, mint nap újabb ötletekkel jövünk elő, úgyhogy elég simán fog menni az egész. Nagyon szeretnénk már együtt bejutni a stúdióba és útjára indítani a projectet.” –mondta Bow Wow.
A nyilatkozatokból kitűnik, hogy a rapper és az énekes egyaránt izgalommal várja a felvételeket, mit több, nem is albumnak nevezik a készülő anyagot, hanem egy „különleges alkalomnak”, amire mindkét előadó rajongótábora évek óta várt.
Omarion és Bow Wow többször dolgozott már együtt a múltban. Amellett, hogy az elmúlt években rendszeresen együtt koncerteztek a Scream Tourokon, Bow Wow aktuális nagylemezének Let Me Hold You c. felvételén is közösen munkálkodtak. A páros a kiváló szakmai kapcsolat mellett egymást rendszeresen legjobb barátjukként emlegetik.
„Az egyik legjobb barátom. És valahányszor együtt sikerül dolgoznod valakivel, akivel ennyire közeli viszonyban állsz, az nem munka lesz. Olyan lesz, mintha a családoddal dolgoznál.” –így Bow Wow.
Az albumról egyéb információt a két zenész és kiadóik nem árultak el.
2007. július 2., hétfő
A SAMURAI LELKE
A japán kard:
A japán kard teljességgel egyedülálló instrumentum, nemcsupán fegyver, de egyben nemzeti szimbólum, a légies ivben hajló borotvánál százszor élesebb penge képviseli a Szigetország évezredes kulturális hagyatékát. A japán kard technikai szempontból oly tökéletességet képvisel, melyet egyetlen más náció fegyvereiben sem lehet felfedezni. A régi mestereknek sikerült kifogástalan harmóniát teremteni a penge legfontosabb kritériumai közt, melyek látszólag nem összeegyeztethetők: ezek a merevség, a rugalmasság és a vágóerő. Ezt az egységet csak roppant nagy hozzáértés, hosszú gyakorlat és szakmai alázat által lehetett megvalósítani, ezért is a japán kardok egyedisége.
A japán vívás technikája vágásokra épül, ezért a vágóerő a fegyver legfontosabb tulajdonsága, mert a tökéletlen penge a legjobban képzett kardforgató kezében sem képes elmetszeni az emberi csontozatot. A megfelelő vágóerő elérésének alapvető feltétele - a penge íveltségén túl - a szilárdság, amely azonban gyengeséget is von magával: a rideg fegyver könnyebben törik, az ilyesféle baleset pedig csatában a harcos halálához vezethet. A IX-X. században a kovácsmesterek még merev, kétélű, egyenes kardokat készítettek, és a katonák közül sokan tértek vissza törött fegyverekkel a harcok után, ezért felmerült a kellő rugalmasság igénye. A megfelelő rugalmasságot vas, a kellő szilárdságot pedig acél alkalmazásával érték el a fegyverkovácsok.A mesterek a lágyabb vasat rideg acéllal kombinálták, így sikerült egyedülálló kristályszerkezetet kialakítani: a vasból való magot ellenálló acéllal vette körül a fegyverkovács, majd az anyagot lehűtötte, újra felizzította, és kettébe hajtotta. Ezt az idő- és munkaigényes folyamatot sokszor megismételte, így egy különleges szerkezetű, egymilliónál is több rétegből álló penge jött létre. A különlegesen edzett, egyedi kristályszerkezetű pengék voltak annyira puhák, hogy ne törjenek el, szilárdságuk és kialakításuk pedig garantálta a kellő vágóerőt. A kard hegyét, illetve élét külön edzették, hogy igazán éles és ellenálló legyen, s ne csorbuljon könnyedén.
Miután a kovács elkészült a pengével, munkáját a polírozó folytatta. Ő az, ki aprólékos munkájával nem csupán fényt adott a kardnak, de finomította is a fegyver vonalait, és kialakította a penge felületének jellegzetes mintázatát. Megfigyelhető, hogy egyes iskolákból kikerült pengék polírozásukat tekintve is komoly eltéréseket mutatnak; léteznek fegyverek, melyek pengéje hullámos mintázatot visel, mások apró, víztükrön ringatózó krizantémokat, finom vonalakat, vagy éppen lángoló mintát hordoznak. A polírozás folyamata korántsem jelentette a munka végeztét. A markolat cápabőr borítást kapott, melyre finom zsinórzatot tekertek nagy gonddal; az érdes felületű cápabőr garantálta a stabil fogást, a zsinórzat nemkülönben a kéz csúszkálását volt hivatott megakadályozni. A markolat gyakorta kapott apró díszítést, melyet menuki-nak hívnak; ez egy kicsiny, nemesfémből készült, állatfigurákat, növényeket, gyakorta sárkányt formáló, finoman kivitelezett ékítés, melyet részlegesen takar a zsinórzat. A további fémdíszítések mellett helyére került a kézvédő, végül a kard fából készült, gyakorta lakkozott, esetenként mintázattal vagy címerrel ellátott tokot kapott, teljessé vált a fegyver. Az instrumentum elkészülte után a kovács még egyszer mégszemlélte művét; apró hibák, szeplők, foltok, technikai hiányosságok után kutatott. Ha egyetlen kifogásolható pontot is talált, úgy a kard sohasem hagyta el a műhelyt, és beolvasztásra került - mert rendes kovácsmester csakis tökéletes fegyvert adott ki kezei közül.
Az alapos, precíz munka a kard élettartamára és értékére nézve egyaránt jótékony hatást gyakorolt. Japán múzeumok őriznek 800-1000 éves példányokat, melyek ma is kifogástalan állapotban vannak, és a kevéssé hozzáértő szem akár azt is gondolhatná róluk, hogy tegnap kerültek ki valamelyik kortárs kovácsmester műhelyéből. Másfelől a kard hatalmas anyagi értéket képviselt; egy kiváló minőségű penge ellenértékét kiterjedt birtokokban és aranytéglák tucatjaiban, vagy akár százaiban is mérték. A japán kardok nagy változatosságot mutatnak, különböző osztályokat és kategóriákat lehet megkülönböztetni. A leghosszabb pengéjű fegyver neve tachi; a széles körben ismert, rövidebb, ám nehezebb instrumentum az uchigatana vagy katana; a rövid kard wakizashi, vagy waki névre hallgat; a legkisebb, 30 centiméternél rövidebb fegyverek pedig a tanto nevet kapták. A tachi főképpen a lóhátról való hadakozást szolgálta, míg a katana a szamuráj elsődleges fegyverét jelentette, a rövid tőr pedig leginkább a kegyelemdöfés megadásakor került elő hüvelyéből, vagy akkor, ha a harcos le kívánta vágni elesett ellenfele fejét, illetve orrát.
A japán kardkovácsok az évszázadok során nyughatatlanul keresték a tökéletes penge technológiáját, és a legfontosabb jellegzetességek megtartása mellett jelentősebb változtatásokat is eszközöltek a kardokon - így különböző iskolák alakultak ki, melyek eltérő kardokat készítenek. A pengék hosszuk, keresztmetszetük, ívük, polírozásuk, hegyük, gerincük, számtalan egyéb részletük alapján különböznek egymástól, az avatott szempár eme apró eltérések szerint határozza meg a kard eredetét. Anélkül, hogy elvesznénk a stílusok és a mesterek lebilincselően érdekes útvesztőjében, érdemes megemlíteni a legfontosabb iskolákat. A Soshu Den kardok szélesek, hosszúak és nehezek; a Bizen Den iskola pengéi valamelyest légiesebbek, és csodálatos ívben hajlanak; a Mino Den fegyverek szélesek és erőteljesek; a Yamashiro Den pengék keskenyebbek, vércsatornát hordoznak és különösen vonzók a szem számára; a Yamato Den kardok markolati része erőteljes, a hegy felé haladva pedig kecses ívben keskenyednek.
A kardokat, miután elkészültek, próbának vetették alá. A hadakozó sógunok korában elítélt bűnözőkön, vagy bűnözők holttestein próbálták ki a nemes fegyvereket, de az is gyakorta megesett, hogy a csatlósok egyszerűen belekötöttek az utcán járó közemberekbe, és könyörtelenül levágták őket. Alapvető elvárás volt, hogy a jól képzett kézben egy kardnak bármily fennakadás, nélkül el kellett választania a fejet a testtől; abban az esetben, ha nem volt képes erre, a fegyvert a szemétre vetették. Ezért, midőn próbára került sor, előbb a végtagokat és a fejet vágták le, majd a gerincoszlopot metszették át. Egy igazán jó penge akár három, vagy négy testet is képes volt kettényesni, ha biztos kéz vezette a csapást.
Hajdanán a szamurájok már, 8-10 évesen megtanulták a lefejezést, ezért a pengék kipróbálása sem technikai, sem morális részről nem okozhatott nehézséget a harcos számára. Később, az Edo-kor beköszöntével ez a szokás is megváltozott, és egyre kevesebben próbálták ki kardjaikat élő embereken és holttesteken, mondván, hogy a bűnözők megölése, vagy a holttestek kaszabolása korántsem nevezhető dicső tettnek. Ezért a 17. században terjedni kezdett a rizsszalmával burkolt bambuszrudak alkalmazása; a bambusz ellenállóképessége és keménysége hellyel-közzel igazodik az emberi gerincoszlop hasonló jellemzőjéhez, ezért alkalmasnak mutatkozott a pengék próbájára. A kívánatos minőségű kard a legcsekélyebb gond nélkül metszett nem egy, de akár három vagy négy bambuszt is, az eredményes próba pedig nem csupán a kardkovács
feddhetetlen szakmai képességeit hirdette,de a szamuráj hozzáértését is példázta.
A japán kard szent, a szamuráj lelke, illetve el nem idegeníthető tulajdon, mely egyetlen harcoshoz vagy családhoz kötődött. A szamurájoknak ezért kötelességük volt kiemelt figyelmet fordítani a kard megfelelő gondozására, és a pengét napi rendszerességgel olajozták és tisztították.
A japán kard teljességgel egyedülálló instrumentum, nemcsupán fegyver, de egyben nemzeti szimbólum, a légies ivben hajló borotvánál százszor élesebb penge képviseli a Szigetország évezredes kulturális hagyatékát. A japán kard technikai szempontból oly tökéletességet képvisel, melyet egyetlen más náció fegyvereiben sem lehet felfedezni. A régi mestereknek sikerült kifogástalan harmóniát teremteni a penge legfontosabb kritériumai közt, melyek látszólag nem összeegyeztethetők: ezek a merevség, a rugalmasság és a vágóerő. Ezt az egységet csak roppant nagy hozzáértés, hosszú gyakorlat és szakmai alázat által lehetett megvalósítani, ezért is a japán kardok egyedisége.
A japán vívás technikája vágásokra épül, ezért a vágóerő a fegyver legfontosabb tulajdonsága, mert a tökéletlen penge a legjobban képzett kardforgató kezében sem képes elmetszeni az emberi csontozatot. A megfelelő vágóerő elérésének alapvető feltétele - a penge íveltségén túl - a szilárdság, amely azonban gyengeséget is von magával: a rideg fegyver könnyebben törik, az ilyesféle baleset pedig csatában a harcos halálához vezethet. A IX-X. században a kovácsmesterek még merev, kétélű, egyenes kardokat készítettek, és a katonák közül sokan tértek vissza törött fegyverekkel a harcok után, ezért felmerült a kellő rugalmasság igénye. A megfelelő rugalmasságot vas, a kellő szilárdságot pedig acél alkalmazásával érték el a fegyverkovácsok.A mesterek a lágyabb vasat rideg acéllal kombinálták, így sikerült egyedülálló kristályszerkezetet kialakítani: a vasból való magot ellenálló acéllal vette körül a fegyverkovács, majd az anyagot lehűtötte, újra felizzította, és kettébe hajtotta. Ezt az idő- és munkaigényes folyamatot sokszor megismételte, így egy különleges szerkezetű, egymilliónál is több rétegből álló penge jött létre. A különlegesen edzett, egyedi kristályszerkezetű pengék voltak annyira puhák, hogy ne törjenek el, szilárdságuk és kialakításuk pedig garantálta a kellő vágóerőt. A kard hegyét, illetve élét külön edzették, hogy igazán éles és ellenálló legyen, s ne csorbuljon könnyedén.
Miután a kovács elkészült a pengével, munkáját a polírozó folytatta. Ő az, ki aprólékos munkájával nem csupán fényt adott a kardnak, de finomította is a fegyver vonalait, és kialakította a penge felületének jellegzetes mintázatát. Megfigyelhető, hogy egyes iskolákból kikerült pengék polírozásukat tekintve is komoly eltéréseket mutatnak; léteznek fegyverek, melyek pengéje hullámos mintázatot visel, mások apró, víztükrön ringatózó krizantémokat, finom vonalakat, vagy éppen lángoló mintát hordoznak. A polírozás folyamata korántsem jelentette a munka végeztét. A markolat cápabőr borítást kapott, melyre finom zsinórzatot tekertek nagy gonddal; az érdes felületű cápabőr garantálta a stabil fogást, a zsinórzat nemkülönben a kéz csúszkálását volt hivatott megakadályozni. A markolat gyakorta kapott apró díszítést, melyet menuki-nak hívnak; ez egy kicsiny, nemesfémből készült, állatfigurákat, növényeket, gyakorta sárkányt formáló, finoman kivitelezett ékítés, melyet részlegesen takar a zsinórzat. A további fémdíszítések mellett helyére került a kézvédő, végül a kard fából készült, gyakorta lakkozott, esetenként mintázattal vagy címerrel ellátott tokot kapott, teljessé vált a fegyver. Az instrumentum elkészülte után a kovács még egyszer mégszemlélte művét; apró hibák, szeplők, foltok, technikai hiányosságok után kutatott. Ha egyetlen kifogásolható pontot is talált, úgy a kard sohasem hagyta el a műhelyt, és beolvasztásra került - mert rendes kovácsmester csakis tökéletes fegyvert adott ki kezei közül.
Az alapos, precíz munka a kard élettartamára és értékére nézve egyaránt jótékony hatást gyakorolt. Japán múzeumok őriznek 800-1000 éves példányokat, melyek ma is kifogástalan állapotban vannak, és a kevéssé hozzáértő szem akár azt is gondolhatná róluk, hogy tegnap kerültek ki valamelyik kortárs kovácsmester műhelyéből. Másfelől a kard hatalmas anyagi értéket képviselt; egy kiváló minőségű penge ellenértékét kiterjedt birtokokban és aranytéglák tucatjaiban, vagy akár százaiban is mérték. A japán kardok nagy változatosságot mutatnak, különböző osztályokat és kategóriákat lehet megkülönböztetni. A leghosszabb pengéjű fegyver neve tachi; a széles körben ismert, rövidebb, ám nehezebb instrumentum az uchigatana vagy katana; a rövid kard wakizashi, vagy waki névre hallgat; a legkisebb, 30 centiméternél rövidebb fegyverek pedig a tanto nevet kapták. A tachi főképpen a lóhátról való hadakozást szolgálta, míg a katana a szamuráj elsődleges fegyverét jelentette, a rövid tőr pedig leginkább a kegyelemdöfés megadásakor került elő hüvelyéből, vagy akkor, ha a harcos le kívánta vágni elesett ellenfele fejét, illetve orrát.
A japán kardkovácsok az évszázadok során nyughatatlanul keresték a tökéletes penge technológiáját, és a legfontosabb jellegzetességek megtartása mellett jelentősebb változtatásokat is eszközöltek a kardokon - így különböző iskolák alakultak ki, melyek eltérő kardokat készítenek. A pengék hosszuk, keresztmetszetük, ívük, polírozásuk, hegyük, gerincük, számtalan egyéb részletük alapján különböznek egymástól, az avatott szempár eme apró eltérések szerint határozza meg a kard eredetét. Anélkül, hogy elvesznénk a stílusok és a mesterek lebilincselően érdekes útvesztőjében, érdemes megemlíteni a legfontosabb iskolákat. A Soshu Den kardok szélesek, hosszúak és nehezek; a Bizen Den iskola pengéi valamelyest légiesebbek, és csodálatos ívben hajlanak; a Mino Den fegyverek szélesek és erőteljesek; a Yamashiro Den pengék keskenyebbek, vércsatornát hordoznak és különösen vonzók a szem számára; a Yamato Den kardok markolati része erőteljes, a hegy felé haladva pedig kecses ívben keskenyednek.
A kardokat, miután elkészültek, próbának vetették alá. A hadakozó sógunok korában elítélt bűnözőkön, vagy bűnözők holttestein próbálták ki a nemes fegyvereket, de az is gyakorta megesett, hogy a csatlósok egyszerűen belekötöttek az utcán járó közemberekbe, és könyörtelenül levágták őket. Alapvető elvárás volt, hogy a jól képzett kézben egy kardnak bármily fennakadás, nélkül el kellett választania a fejet a testtől; abban az esetben, ha nem volt képes erre, a fegyvert a szemétre vetették. Ezért, midőn próbára került sor, előbb a végtagokat és a fejet vágták le, majd a gerincoszlopot metszették át. Egy igazán jó penge akár három, vagy négy testet is képes volt kettényesni, ha biztos kéz vezette a csapást.
Hajdanán a szamurájok már, 8-10 évesen megtanulták a lefejezést, ezért a pengék kipróbálása sem technikai, sem morális részről nem okozhatott nehézséget a harcos számára. Később, az Edo-kor beköszöntével ez a szokás is megváltozott, és egyre kevesebben próbálták ki kardjaikat élő embereken és holttesteken, mondván, hogy a bűnözők megölése, vagy a holttestek kaszabolása korántsem nevezhető dicső tettnek. Ezért a 17. században terjedni kezdett a rizsszalmával burkolt bambuszrudak alkalmazása; a bambusz ellenállóképessége és keménysége hellyel-közzel igazodik az emberi gerincoszlop hasonló jellemzőjéhez, ezért alkalmasnak mutatkozott a pengék próbájára. A kívánatos minőségű kard a legcsekélyebb gond nélkül metszett nem egy, de akár három vagy négy bambuszt is, az eredményes próba pedig nem csupán a kardkovács
feddhetetlen szakmai képességeit hirdette,de a szamuráj hozzáértését is példázta.
A japán kard szent, a szamuráj lelke, illetve el nem idegeníthető tulajdon, mely egyetlen harcoshoz vagy családhoz kötődött. A szamurájoknak ezért kötelességük volt kiemelt figyelmet fordítani a kard megfelelő gondozására, és a pengét napi rendszerességgel olajozták és tisztították.
2007. július 1., vasárnap
Függőség
Mint tudjuk a mai világban az emberek több mint 50%-éka(lehet keveset mondok) vminek a rabja(függő)!
Ez lehet akár kábítószer(ez sztem a leg elterjedtebb),munka függő(ilyen is van)játékszenvedélyek,cigaretta bár ezt sztem sorolhattam volna a kábítoszerekhez, ugy mint az alkoholt is!Nem akarok mindent felsorolni, mert nem ez a célom inkább csak 1 kis történetbe kezdenék bele ismét!
Tehát akkor térjünk rá a játék szenvedélyekre ezen belül is a kártyajátékokra, hogy szűkítsem a kört a Pokerre!
Mint már említettem egyik előző írásomban jópár honappal ezelött mi is rákattantunk a témára!Eleinte 3-4 hetente 1-2 játék télleg csak a szorakozás és időeltöltés céljából került elő a pakli,de ahogy teltek múltak a hetek egyre és egyre gyakrabban és többen jöttünk, jövünk össze ezeken a "versenyeken"!Nem nagy pénzek forognak ezt hozzá kell tennem, de erősen észrevehető az embereken a játék utáni vágy a játék rabjai lettünk,vagyunk!??Az elmúlt hetekben 1-2 hétben már a heti 3-4 játék is meg szokott történni!Fel sem ébred az ember, de már kapja a hívást, hogy délután 4-től poker, gyere el szolj akinek tudsz!Nah hát most őszinte leszek kicsit elegem van!!
Nagyon szeretek én is játszani nem vagyok ellene semminek, de azért már néha elegem van!Én ugy érzem nem vagyok még függő és nem is szeretnék az lenni bár 1es személyeknél már ezt erősen észrevettem, észrevehető, hogy a játék rabja,rabjai!!!
Nem tudom ti, hogy látjátok srácok ezt a helyzetet?!, de szerintem lehetne egy kicsit lazítani és szüneteltetni ezt a dolgot nem?
Respect
Ez lehet akár kábítószer(ez sztem a leg elterjedtebb),munka függő(ilyen is van)játékszenvedélyek,cigaretta bár ezt sztem sorolhattam volna a kábítoszerekhez, ugy mint az alkoholt is!Nem akarok mindent felsorolni, mert nem ez a célom inkább csak 1 kis történetbe kezdenék bele ismét!
Tehát akkor térjünk rá a játék szenvedélyekre ezen belül is a kártyajátékokra, hogy szűkítsem a kört a Pokerre!
Mint már említettem egyik előző írásomban jópár honappal ezelött mi is rákattantunk a témára!Eleinte 3-4 hetente 1-2 játék télleg csak a szorakozás és időeltöltés céljából került elő a pakli,de ahogy teltek múltak a hetek egyre és egyre gyakrabban és többen jöttünk, jövünk össze ezeken a "versenyeken"!Nem nagy pénzek forognak ezt hozzá kell tennem, de erősen észrevehető az embereken a játék utáni vágy a játék rabjai lettünk,vagyunk!??Az elmúlt hetekben 1-2 hétben már a heti 3-4 játék is meg szokott történni!Fel sem ébred az ember, de már kapja a hívást, hogy délután 4-től poker, gyere el szolj akinek tudsz!Nah hát most őszinte leszek kicsit elegem van!!
Nagyon szeretek én is játszani nem vagyok ellene semminek, de azért már néha elegem van!Én ugy érzem nem vagyok még függő és nem is szeretnék az lenni bár 1es személyeknél már ezt erősen észrevettem, észrevehető, hogy a játék rabja,rabjai!!!
Nem tudom ti, hogy látjátok srácok ezt a helyzetet?!, de szerintem lehetne egy kicsit lazítani és szüneteltetni ezt a dolgot nem?
Respect
Hmmm...
Hát ez a történet a multba tekint vissza, de bele is kezdek gyorsan.
Mint tudjátok tavaly nyáron a strandon húztam az igát mint hivatalos jegyszedő, nem semmi munka volt szinte ugyanazt csináltam mint bárki más a strandon csak nekem fizettek is mindezért!Megismerkedtem rengeteg jó arcal és az egyik jóarc hívjuk Gábornak őt, rajta keresztül ismerkedtem meg haverjával Tibo-val!
Mint tudjátok manapság eléggé elterjed a Texas Holdem poker kishazánkban és hát nálunk is összejött 1 kisebb banda!Már hónapok óta játszuk el megspórolt ebédpénzünket annak reményében, hogy 1 kis szerencsével akár meg is tudjuk duplázni,persze ez nem mindig jön össze!
A lényeg, hogy 1 újabb baszott hétvégének néztünk elébe pár héttel ezelött, délután már kaptam a telefon hívást Gábor barátomtól, hogy mennyünk pokerezni a fenn nevezett Tibo barátunkhoz.Össze is kaptunk magunkat és elugrottunk erre a pokerpartyra, hát nem akarok hazudni 4-en jöttünk össze,elég vicces volt,de nagyon jót játszottunk 1 kis italozás keretében!
Mint megtudtam tibó barátunknak van 1 nagyon-nagyon szép hugicája!!Akkor este nem is találkoztam vele sőtt a mai napig sem sajnos!,de szerencsémre msn-en formájában már sikerült felvennem vele a kapcsolatot és hát elég jókat szoktam vele beszélgetni!!Aranyos,szép,kedves és ráadásul szereti a kosárlabdát és a Hip-Hop-ot!Ez nem is olyan rossz kezdésnek nem????Most már csak abban reménykedem, hogy eljön az idő mikor végremár találkozhatok a kedves Amarillámal, mert már nagyon kíváncsi vagyok rá!!Ki is lehet ő??:)
Mint tudjátok tavaly nyáron a strandon húztam az igát mint hivatalos jegyszedő, nem semmi munka volt szinte ugyanazt csináltam mint bárki más a strandon csak nekem fizettek is mindezért!Megismerkedtem rengeteg jó arcal és az egyik jóarc hívjuk Gábornak őt, rajta keresztül ismerkedtem meg haverjával Tibo-val!
Mint tudjátok manapság eléggé elterjed a Texas Holdem poker kishazánkban és hát nálunk is összejött 1 kisebb banda!Már hónapok óta játszuk el megspórolt ebédpénzünket annak reményében, hogy 1 kis szerencsével akár meg is tudjuk duplázni,persze ez nem mindig jön össze!
A lényeg, hogy 1 újabb baszott hétvégének néztünk elébe pár héttel ezelött, délután már kaptam a telefon hívást Gábor barátomtól, hogy mennyünk pokerezni a fenn nevezett Tibo barátunkhoz.Össze is kaptunk magunkat és elugrottunk erre a pokerpartyra, hát nem akarok hazudni 4-en jöttünk össze,elég vicces volt,de nagyon jót játszottunk 1 kis italozás keretében!
Mint megtudtam tibó barátunknak van 1 nagyon-nagyon szép hugicája!!Akkor este nem is találkoztam vele sőtt a mai napig sem sajnos!,de szerencsémre msn-en formájában már sikerült felvennem vele a kapcsolatot és hát elég jókat szoktam vele beszélgetni!!Aranyos,szép,kedves és ráadásul szereti a kosárlabdát és a Hip-Hop-ot!Ez nem is olyan rossz kezdésnek nem????Most már csak abban reménykedem, hogy eljön az idő mikor végremár találkozhatok a kedves Amarillámal, mert már nagyon kíváncsi vagyok rá!!Ki is lehet ő??:)
"Az öregek"
Method és Red
Szerintem nincs olyan ember, aki ne hallott volna erről a két nagyágyúról!
Aki ismer az tudja, hogy Clifford Smith a.k.a. Method Man nálam az örök favorit, persze nagyon szeretem Redman-t is!Ez a 2 ember, mint két tesvér elválaszthatatlanok!
Nem igazán akarok sok időt rájuk fecsérelni inkább nézzétek meg ezt a klippet!
Szerintem nincs olyan ember, aki ne hallott volna erről a két nagyágyúról!
Aki ismer az tudja, hogy Clifford Smith a.k.a. Method Man nálam az örök favorit, persze nagyon szeretem Redman-t is!Ez a 2 ember, mint két tesvér elválaszthatatlanok!
Nem igazán akarok sok időt rájuk fecsérelni inkább nézzétek meg ezt a klippet!
Eljött az én időm!
Amint tudjátok 8 hónappal ezelött belekezdtem egy tanfolyamba és hát lassan ittvan a bizonyítás ideje hogy elég pontos legyek holnap reggel 10:00 kor lesz az írásbeli része!
Nem igazán félek nem vagyok az a fajta, hazudnék ha azt mondanám hogy sokat készültem, ez nem igaz, de minden tőlem telhetőt megteszek!Nem lesz gond gyerekek!:D, de azért szurkoljatok!!
Peace Dirty MEF
Nem igazán félek nem vagyok az a fajta, hazudnék ha azt mondanám hogy sokat készültem, ez nem igaz, de minden tőlem telhetőt megteszek!Nem lesz gond gyerekek!:D, de azért szurkoljatok!!
Peace Dirty MEF
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
